Barracas ker�let�b�l a Real Madrid-ba Alfredo Di St�fano Laulhe 1926. j�lius 4-�n sz�letett Buenos Aires-ben (Argent�na). Volt k�t fi�testv�re is. Csal�dja a Farmercsal�db�l sz�rmazott, a Barracas nev� ker�letben �ltek. Itt kezdte �zlelgetni a "Sz�ke Ny�l" a labdar�g�st. A Sportivo de Barracas-ban kergette a labd�t eleinte, de m�r tizen�t �vesen a River Plate koroszt�lyos csapataiban j�tszott. 1943-ban mutatkozott be az argentin �lvonalban a San Lorenzo de Almagro ellen. 1945-ben �s 1947-ben meg is nyert�k az argentin bajnoks�got. Di St�fano els� bajnoki g�lj�t az Hurac�n sz�neiben szerezte, mivel a River k�lcs�nadta. A fiatal csat�r ugyanis �sszeveszett klubja els� ember�vel, mert nehezm�nyezte, hogy n�h�ny ifj� csapatt�rsa t�bb p�nzt keres n�la. A vit�nak k�lcs�nad�s lett a v�ge, a River Plate azonban egy �v m�lva m�r az orsz�g egyik legjobb csat�rak�nt hozta vissza Di St�fan�t. Az 1947-es �v dics�s�ges esztend� volt Alfredo-nak, mivel az "albiceleste" Guayaquil-ban megnyerte a Copa Am�rica-t. Mind�ssze egy d�ntetlent enged�lyeztek Chile ellen, a t�bbi meccset sim�n hozt�k. R�vidke p�lyafut�sa az argentin v�logatottban itt v�get is �rt. Hat m�rk�z�sen hat g�l az eredm�nye. Ezut�n Kolumbia fel� vette az ir�nyt...

Kiv�ndorl�s Kolumbi�ba
1948-ban sokakkal egy�tt � is kiv�ndorolt az orsz�gb�l. A kontinensbajnoki c�m elnyer�se ut�n sokan m�s d�l-amerikai orsz�gokban pr�b�ltak szerencs�t, mivel az argentin bajnoks�g nem volt �ppen a legjobban fizet� akkoriban. Kolumbia k�l�n�sen kedvelt c�lpont volt. A kolumbiai "kal�zliga" viszont nem tartozott a FIFA �ltal elismert bajnoks�gok k�z�... Di St�fano a Millonarios Bogot�-n�l j�tszott, �s ez a csapat jelentette v�g�l az ugr�deszk�t a Real Madrid-hoz. Az alatt a n�h�ny �v alatt Pini-vel, Pipo Rossi-val �s t�rsaival �regb�tett�k a "ballet azul" h�rnev�t, 1952-ben pedig a Millonarios volt az ellenf�l a Real Madrid �tvenedik sz�let�snapj�ra rendezett m�rk�z�sen. Alfredo Di St�fano ekkor ker�lt a madridi klub c�lkeresztj�be.

A Real Madrid-ba igazol
Alfredo Di St�fano sportp�lyafut�s�nak egyik leg�rdekesebb r�sze az 1953-as Spanyolorsz�gba �rkez�se. A River Plate-et a Millonarios kedv��rt otthagy� j�t�kost egyszerre a Real Madrid �s a Barcelona is szerette volna szerz�dtetni. Az �gy �ltal�nos bizonytalans�got teremtett szerte az orsz�gban, mivel mindk�t egyes�let azt �ll�totta, hogy megegyezett a j�t�kossal... Alfredo esete v�g�l a Nemzeti Sportd�nt�b�r�s�ghoz ker�lt, amely salamoni d�nt�st hozott: felv�ltva j�tssza a szezonokat mindk�t klub alkalmazottjak�nt. Ebbe a Barcelona nem ment bele, �gy a Real Madrid ny�lbe�t�tte minden id�k tal�n legjobb �tigazol�si �zlet�t.

1953. szeptember 23-�n, huszonhat �vesen j�tszotta els� meccs�t a Real Madrid-ban, az ellenf�l a francia Nancy volt. A m�rk�z�st a gall csapat nyerte 4-2 ar�nyban. Di St�fano mellett Cosme, Gabriel Alonso, Mu�oz, Serrano, Arsuaga, M�rsal, Sobrado, Atienza, Seoane �s Campa l�pett p�ly�ra. Ezut�n megkezd�d�tt sz�m�ra a nagy tr�fe�k gy�jt�se. Hazai szinten nyolc bajnoki c�m (1953-54, 1954-55, 1956-57, 1957-58, 1960-61, 1961-62, 1962-63, �s 1963-64), egy spanyol kupa (1961-62) �s �t spanyol g�lkir�lyi c�m.

Eur�pa csod�ja
Mindazon�ltal a legnagyobb h�rnevet az eur�pai kupaszerepl�s hozta meg. A Real Madrid elnyerte �tsz�r a BEK-et, k�t elvesztett d�nt� �s egy vil�gkupa-gy�zelem tette a Klubot a vil�g legsikeresebb csapat�v�. Alfredo kilenc Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja ki�r�sban vett r�szt, hatvan m�rk�z�sen negyvenkilenc g�lt l�tt. Mindegyik gy�ztes d�nt�ben g�lt szerzett, a Stade Reims ellen k�t d�nt�ben is, plusz a Fiorentina, a Milan �s az Eintracht Frankfurt elleniben is betal�lt, minden id�k legeredm�nyesebb j�t�kosa a BEK-et tekintve. (Ha a Bajnokok Lig�j�t is idesz�m�tjuk, akkor is csak Ra�l tudott annyi g�lt szerezni mint �, igaz, t�bb meccsen.)

Egyed�l�ll� m�don m�g az uruguay-i Pe�arol elleni 1960-as vil�gkupa-d�nt�ben is f�z�dik a nev�hez egy tal�lat. A d�l-amerikai kontinensbajnokot 5-1-re gy�zte le a Real Madrid az Est�dio Santiago Bernab�u-ban. Azon a var�zslatos est�n a k�vetkez� tizenegy diadalmaskodott: Dom�nguez, Marquitos, Santamar�a, Pach�n, Vidal, Z�rraga, Chus Herrera, Del Sol, Di St�fano, Pusk�s �s Gento.

�sszesen �tsz�zt�zszer szerepelt a blancokn�l, 354 gy�zelem, 66 d�ntetlen �s 90 veres�g, 418 g�l az eredm�nye. K�tszer lett � a legjobb Eur�p�ban j�tsz� j�t�kos (Eur�pai Aranylabd�s 1957-ben �s 1959-ben). 1964. m�jus 27-�n szerepelt utolj�ra madridi mezben t�tmeccsen a b�csi Prater stadionbeli kilencedik BEK-d�nt�ben. A d�nt�t az Internazionale nyerte 2-1-re.

A k�vetkez� szezonra a Real Club Deportivo Espa�ol-hoz szerz�d�tt, �s 1966-ban itt fejezte be profi p�lyafut�s�t. B�cs�meccs�nek viszont a Real Madrid - Celtic Glasgowt tekintj�k, amelyet az � tisztelet�re rendeztek, �s p�ld�ul a k�vetkez�kkel egy�tt szerepelt: Junquera, Calpe, De Felipe, Sanchis, Pirri, Zoco, Serena, Vel�zquez, Gento. A tal�lkoz� tizenharmadik perc�ben �ri�si ov�ci� k�zepette Di St�fano �tadta a csapatkapit�nyi karszalagot Ram�n Moreno Grosso-nak.

El�z�leg Jose Sol�s Ruiz a sportban v�gzett tev�kenys�g��rt kit�ntet�st adott �t neki. Egy�bk�nt 1956-ban kapta meg Di St�fano a spanyol �llampolg�rs�got, 1957. janu�r 30-�n pedig els� meccs�t is lej�tszotta a spanyol nemzeti tizenegyben. Az ellenf�l Hollandia volt, az eredm�ny 5-1, Alfredo pedig h�rom g�llal j�rult hozz� a sikerhez.

A vil�g legjobb j�t�kosa
Miut�n az akt�v j�t�kt�l visszavonult, a labdar�g�sban dolgozott tov�bb, edz�k�nt. Ir�ny�totta az Elche, a Boca Juniors, a Valencia, a Rayo Vallecano, a Sporting Lisboa, a Castell�n �s a Real Madrid csapat�t is. A Valenci�val �s a Boca Juniors-szal bajnoki c�met szerzett. 1983-ban a Real Madrid-dal �t(!) k�l�nb�z� sorozatba lett m�sodik! Az utols� fordul�ban vesz�tette el a csapat a bajnoki c�met, �s n�gy k�l�nb�z� kupa d�nt�j�t nem tudta megnyerni (KEK, Copa del Rey, spanyol ligakupa, spanyol szuperkupa). A Real Madrid-dal spanyol szuperkup�t nyert 1991-ben. 1989-ben a France Football hetilap szavaz�s�n minden id�k legjobb j�t�kos�v� v�lasztott�k Johan Cruyff �s Michel Platini el�tt.

1990-ben szakmai tan�csad� lett a Real Madrid-n�l. A Don Bal�n magazin az elm�lt 35 �v legjobb j�t�kos�v� v�lasztotta. 1991-ben az Egykori Real Madrid-J�t�kosok Sz�vets�g�nek eln�ke lett. 1994-ben a FIFA is kit�ntette. 1996-ban Madrid v�rosa sportkit�ntet�s�t is megkapta. 1997-ben San Sebastian aranykit�ntet�s�t vehette �t, 1998-ba a FIFA a futballt�rt�nelem nyolc legjelent�sebb j�t�kosai k�z� v�lasztotta. 1999-ben a Diario Marca d�jazta, valamint Cristina herceng�t�l vehetett �t szint�n sportkit�ntet�st. 2000. j�lius 21-�n, amikor Florentino Perez-t eln�kk� v�lasztott�k, az �j eln�k elhat�rozta, hogy els� gy�l�s�n Alfredo Di St�fano-t a Klub tiszteletbeli eln�k�v� v�lasztj�k. 2000. november 5-�n a p�rtol� tagok al� is �rt�k a javaslatot.

�rdekess�gek
Apja olasz sz�rmaz�s�, ugyan�gy h�vt�k, �desanyja a Francia bev�ndrl�, Eulalia Laulhe. A Barracas nev� Buenos Aires-i negyedben �lt eleinte. Kis ideig egy mez�gazdas�gi �zemben dolgozott 65 kilom�terre Buenos Aires-t�l.

1939-ben, 13 �vesen a River Plate serd�l�csapat�hoz ker�lt. 1945-ben deb�t�lt az els� csapatban, 1947-ben a v�logatottban. Abban az �vben elvileg al��rt a Boca Juniors-hoz, de az argentin labdar�g�k sztr�jkja miatt 1948-ban elhagyta az orsz�got.

A Millonarios-szal Spanyolorsz�gban is megfordult �s itt hatalmas szenz�ci�t keltett azzal, ahogy b�nt a labd�val. Abban az �vben fel is bontotta a szerz�d�s�t a Millonarios-szal �s visszament a River Plate-be, mivel feljelentett�k a FIFA-n�l. Az FC Barcelona �s a Real Madrid megpr�b�lta a saj�t jav�ra ford�tani a szerz�d�s k�z�li herce-hurc�t. Jose Samitier (Barcelona) megegyezett a River Plate-tel, mik�zben Raimundo Saporta (Real Madrid) szem�lyesen a j�t�kossal jutott d�l�re. A madridi klub k�zben a Millonarios-szal t�rgyalt. A kolumbiai klub arra hivatkozott, hogy Di St�fano hib�zott, mivel szerint�k m�g szerz�d�s k�ti hozz�juk.

1953. m�jus�ban a "Sz�ke Ny�l" Spanyolorsz�gba �rkezett, ahol n�h�ny bar�ts�gos meccsen is r�szt vett a Barcelon�val, mik�zben m�r l�nyeg�ben a Real Madrid-� volt. A FIFA kijel�lt egy k�zvet�t�t, Armando Mu�oz Claro-t. � hozta meg azt a furcsa d�nt�st, hogy a j�t�kos els� szezonj�ban a Real Madrid, a k�vetkez�ben a Barcelona csapat�ban j�tsszom, �s �gy tov�bb... A Barcelona lemondott a j�t�kosr�l, m�g aznap reggel fogadta a riv�lis k�pvisel�it a Nou Camp-ban. A madridiak kifizett�k a gr�n�tv�r�s-k�k klubnak azt az �sszeget, amelyet a Barcelona adott a River Plate-nek. Szeptember 23-�n pedig j�tt az a bizonyos Nancy elleni bar�ts�gos meccs...

1956-ban megkapta a spanyol �llampolg�rs�got, egy �vvel k�s�bb Hollandia ellen bemutatkozott a spanyol v�logatottban, amelyben �sszesen 31 alkalommal szerepelt.

1963. augusztus 25-�n Caracasban helyi szabads�gharcosok elrabolt�k, �gy pr�b�lva megd�nteni Betancourt eln�k hatalm�t. K�t nappal k�s�bb a helyi spanyol nagyk�vets�g k�zel�ben szabadon engedt�k. Elrabl�s�r�l nemr�giben film is k�sz�lt.

Ramon Mendoza eln�ks�ge alatt technikai igazgat� lett a Real Madridn�l. 1990. november 21-�n Jose Antonio Camacho-val egy�tt, Toshack sikertelens�ge ut�n nevezt�k ki �ket.

Florentino Perez �rkez�s�vel (2000. j�liusa), hamarosan a klub tiszteletbeli eln�k�v� nevezt�k ki.

1950-ben n�s�lt, az argentin Sara Freites Varela-t vette feles�g�l, akit�l hat gyermeke sz�letett: Nanette, Silvana, Alfredo, Elena, Ignacio �s Sof�a. Sz�mos unok�ja van teh�t.